A falszárítás jelentősége
Nagyon sok olyan épület található hazánkban, amelyek régi építésűek, a szigetelésük vagy hiányzik vagy nem megfelelő. Ennek hiányában pedig gyakran fordul elő a falszerkezetek vizesedése. Ezt különböző események okozhatják. Lehet ez egy árvíz, egy csőtörés vagy beázás, de lehet akár a párás levegő is. Azonban a leggyakoribb a talaj felől a kapillárisokban történő víz felszívódás. Ezekben az esetekben a falszárítás elengedhetetlen módszer arra, hogy egyrészt megszüntessük a falak nedvességét, másrészt az állapotmegőrzésben is kiemelt jelentőséggel bír.
Ám FIGYELEM!
A falszárítás folyamat igen nagy körültekintést igényel. Tudniillik a falban eloszlott állapotban lévő – akár kisebb mértékben jelenlévő – sók a szárítási folyamatban a felületre jutva feldúsulhatnak és a legjobb védekezési rendszert is semmissé tehetik! Akár már meglévő szigetelés felett is!
Fontos a magán épületek esetében is természetesen, de a kiemelt jelentőségű épületek esetén – tekintettel arra, hogy ezek rendszerint műemlék épületek – még nagyobb jelentőséget kap. Az általunk végzett munkák a falszárítás területén főleg a műemlék épületek, templomok, kastélyok. A falszárítás jelentős elméleti és szakmai felkészültséget igényel. Az általunk alkalmazott módszerek egyedülállóak, amelyek hosszú évtizedes elméleti és szakismereti tudásra épülnek. Referencia munkáink között megtalálhatják egyes kiemelt jelentőségű épületeket, amelyeknél a falszárítás módszereit sikerrel alkalmaztuk.
Milyen hatások következtében válik indokolttá a falszárítás?
Ahogyan azt korábban már írtuk, számtalan oka lehet a falak vizesedésének. A pontosabb megértés, és a figyelem célzottan a tünetekre irányítása érdekében pontokba szedve összegyűjtöttünk néhány konkrét okot a teljesség igénye nélkül.
Tehát a fő nedvesítő okok az alábbiak lehetnek:
- a kapillárisokban mozgó víz,
- réteg- és talajvíz közelsége,
- az oldalról bepárolgó nedvesség, vagy például a középkori templomok padlószintjének terepszinttől lejjebb kerülése, a műemléképületek pince falainak vizesedése,
- a nagyvárosokban leginkább jelentkező ok, a rossz állapotú közművek áztató hatása, illetve az épületek környezetének lebetonozása, aszfaltozása,
- kivitelezési hibák esetén a rossz értelmezésű felújítás, a vizes falak burkolása, cementhabarccsal történő vakolása,
- de okozhatja a falakban feldúsult higroszkópos sók, a levegő nedvességtartalma egy részének lekötése is.
De mit tehetünk, ha már a falnedvesedés tünetei észlelhetőek? Akkor jön a falszárítás. Legalábbis azt gondolnánk, de nem. Mindenek előtt Ie kell szögeznünk, hogy a falnedvességgel kapcsolatban nincs teljeskörű hazai szabályozás. Ahhoz, hogy megfelelő megoldás szülessen, ahhoz – ahogy azt az első fejezetben is kiemeltük – csak a szakemberek alapos elméleti tudása és gyakorlati tapasztalatai szolgálhatnak biztosítékul. Egy előzetes szakvélemény elkészítése sokszor, sokak számára fölösleges pénzkidobásnak tűnik, de a tény az, hogy enélkül nem biztos az eredményes védekezés.
A falszárítás eredményessége céljából készített szakvélemény – lehetőleg laboratóriumi vizsgálatok alátámasztásával – teljes ismeretében kerülnek megállapításra a nedvesedés és a sóterhelés okai. Kizárólag ezen ismeretek birtokában lehet a falszárítás kapcsán megfelelő javaslatokat tenni és jó döntési helyzetet teremteni.
Egy kiemelten fontos épület esetében, legyen az templom, kastély vagy bármilyen műemlék épület, ez a szakvélemény nemcsak a terepközeli falak nedvességterhelését vizsgálja, hanem a homlokzat és esetleg a belső felső szinti falak nedvesedésének okait is feltárja.
A falszárítás esetében alkalmazott módszerek előnyeiről, hátrányairól, az alkalmazott módszerek bővebb ismertetéséről a szakcikkeinkben olvashatnak.