Felvizesedett, sóterhelt falak helyreállítása
Előkészítés
A földdel érintkező szerkezetek szigetelés hiányában – a talajból felhúzódó kapilláris nedvesség következtében – anyaguktól függően többé, vagy kevésbé elvizesednek. A felhúzódó víz az esetek többségében a talaj felől különböző sókat is szállít, amelyek további károsító hatásúak. E nagyon fontos tényre kívánom a szakemberek és az épületfenntartók figyelmét felhívni.
Ennek következménye:
-a külső térrel határos vízzel telített falakban erős kifagyás, a sók átalakulásakor fellépő roncsolódás, a vakolat és festék mállása,
-különösen zárt térben igen kellemetlen dohos szak,
-a nyirkos felületek közelsége okozta reumatikus és asztmatikus hajlam erősödése az épületben lakó emberekben.
-az átvizesedett falak miatt télen fellépő fűtési energia-többlet,
-az esztétikailag rendkívül csúnya látvány.
Először is Ie kell szögezni, hogy -a mintavételtől eltekintve -e területen szabályozás nincs! Ezért csak a szak- emberek alapos elméleti ismerete, a gyakorlati tapasztalatok kellően elmélyült vizsgálódásának értékelése adhat biztosítékot a megfelelő megoldásra. Bármilyen felesleges ki- adásnak tartja is a közvélemény, ebben az esetben sokszorosan igaz: bármely létesítmény nedvesség és só elleni védelmét szakvélemény készítésével kell kezdeni!
A szakvélemény készítőnek az épület falaiból a MI 04-320 irányelv előírásai szerint vett falminták – lehetőleg laboratóriumi -vizsgálatának eredménye ismeretében kell megállapítani a nedvesedés és a só terhelés okait, mértékét, összetételét. Csakis ilyen ismeretek birtokában tett javaslatok teremtenek jó döntési helyzetet.
A jó szakvélemény nemcsak a terep közeli falak nedvességterhelését vizsgálja, hanem a homlokzat és a belső felső szinti falak nedvesedésének okait is elemzi. Ezen túl javaslatokat tesz a kiegészítő építészeti, gépészeti megoldásokra is a nedvesítő okok megszüntetésére, vagy csökkentésére.
Fő nedvesítő okok lehetnek:
-a kapillárisokban mozgó víz, réteg- és talajvíz közelsége,
-az oldalról bepárolgó nedvesség – középkori templomok padlószintjének terepszinttől lejjebb kerülése, a pincék falainak vizesedése,
-az urbanizációs okok közül a rossz közművek áztató hatása,
-az épületek környezetének lebetonozása, aszfaltozása,
-rossz értelmezésű felújítás -vizes
falak burkolása, cementhabarccsal valóvakolása,
-falakban feldúsult higroszkópos
sók, a levegő nedvességtartalma egy részének lekötése stb.
Fő sóterhelő okok lehetnek:
-a talaj eredeti szulfáttartalma,
– szerves anyagok gyűjtőhelye
(emésztő, tömedékelt kút),
-az épület mentén húzódó csatorna hibája,
-az épület körüli járdák téli sózása stb.
A vázlatosan említett okok is mutatják a probléma összetettségét.
A helyreállítás módszerei
Minden épület más és más módon terhelt nedvességgel és sóval, ezért a védekezés is egyedi megoldású. Ám azért vannak hasonlatosságok is, így több tekintetben mégis be lehet határolni a védekezés módszereit.
Gyakori jelenség, hogy a jóindulattal és kellő szakmai alátámasztással készített szakvéleményt a kivitelezés időszakában vagy teljesen figyelmen kívül hagyják, vagy csak részben valósítják meg. Ez elsősorban a megrendelő anyagi lehetőségeitől függ, valamint a kivitelező javaslattétellel azonosuló képességétől és szándékától.
Ezért tartom döntőnek a szak- véleményt készítő szakember és a meg- rendelő kompromisszumkészségének optimális kihasználását! De azt is tudomásul kell venni, hogy tökéletes megoldás nincs!
A legjobb megoldás, ha a szabadon álló alápincézett épület falait a talaj felől teljesen körbeszigetelve, a szigetelést a pince falán átvezetve a padló- szigeteléssel összekötve védik meg a talaj felől érkező víz hatásától. Alkalmazását gátolja a magas költsége és minden műszaki feltétel egyszerre való teljesülése.
Minden más megoldás a fenti kompromisszumkészség jó, vagy rossz következménye. Így
-az épület falainak utólagos szigetelése átfűrészelt résbe húzott lemezzel, vagy bevert rozsdamentes acéllemezzel.
-a passzív elektromos rendszerek esetén természeti energiaforrások kihasználásával -a fold-mágnesesség és elektroozmózis eljárással – a víz felhúzódásának megakadályozása.
Cégünk eddigi működése során az alábbi két eljárást alkalmazta, igen sok referenciaépületen bemutatva működőképességét !
A légpórusos vakolás, mint önálló módszer
Ma még sok vitát vált ki, hogy e vakolat önállóan megfelel-e a kívánalmaknak. Mi a gyakorlatunkból vett példák sokaságával tudjuk bizonyítani, hogy nemcsak a 3-10 tömegszázalékos nedvességtartalom esetén hatékony a módszer, hanem vízzel teljesen telített pincefalak esetén is! Természetesen tisztában kell lenni a korlátokkal is: rövidebb élettartam, a falban folytonosan jelen levő víz, a vakolt felületek takarásának tilalma. Az így levakolt felületek viszont állandóan száraz tapintásúak, a páraáteresztő festék nem válik fel, megszűnik a „dohos szag”.
Elvárható garancia: 5 év (8-10éves referenciánk is van).
Aktív elektromos rendszerek
Korábban az AET só- és nedvesség- csökkentő rendszert alkalmaztuk, ám ma már a sok előnye mellett létező hiányosságait jó műszaki megoldásokkal továbbfejlesztő REVERSION só- és nedvességcsökkentő rendszert alkalmazzuk.
Lényege, hogy 220 V primer oldali betáplálással, 48-24 V szekunder oldali kimenő egyenfeszültséggel két fázisban működtetjük a rendszert, ahol a falelektróda speciális vezetőképes védelemmel ellátott kettős rézvezeték, vagy korrózióálló fémfal elektróda, míg a földelés az 1. fázisban speciális földelő szonda. Alkalmazásával az I. fázisban elektrolízis során a falban felhúzódó vízben oldódó sók ionjai a megfelelő elektródán -ez esetben a földelő szondán -kiválnak.
A rendszernek az a legfontosabb előnye, hogy a sókiválás nem a falban, hanem a földben történik. Az ekként híg sóoldattá vált falnedvesség már alkalmas az elektrokinetikus hatás gyors, hatékony működtetésére a II. fázisban, mely jelen esetben az elektromos erő- tér által fékezett kapilláris nedvesség- felszívódás, amelyet elektroozmózis-nak nevezünk.
A REVERSION eljárás úgy kapcsolja össze az elektrolízist az elektroozmózissal, hogy a két folyamat nem gátolja, hanem segíti egymás működését, ami gyorsabb és hatékonyabb sótalanítást és szárítást eredményez. Ezért előnyös alkalmazása alacsonyabb sótartalom mellett is! Előnye még a rendszernek, hogy igen csekély szerkezeti beavatkozást igényel: csak a fugákban vezetett vezeték hornya, vagy az elektróda furata. Ezt jól ki lehet használni nyers tégla- és kőfelületek kezelésénél,
ahol a vezeték a meglevő fugákban halad, majd a fugatömítés el lesz eltakarva -megőrizve az épület eredeti építészeti megjelenését.
Igen lényeges előnye, hogy kiépítés után -más sótalanító rendszerrel szemben -nem igényel utólagos karbantartást. Továbbá ha a falazat kellően kiszáradt, megszűnik az áramfelvétel, azaz nincs energiafogyasztás! Elvár- ható garancia: 10 év
Referenciák:
Kecskemét, volt Ferencz József laktanya
Szeged, ÁB Igazgatóság
Kaposvár, DÉDÁSZ Igazgatóság Budapest, Ferences levéltár Székesfehérvár, Creditanstalt Bankfiók
Hévíz, Állami Gyógyfürdő „E” épület
Abádszalók, Malom Panzió
Kövesi László
„Falszárító” Épületfelújító Bt.
közös képviselője
ÉPÍTÉSI PIAC 1996/20