Behatoló esővíz
A felszínről felverődő esővíz, vagy a lejtős terepen a vízzáró réteg felett lefutó – és a faltőben feltorlódó – csapadékvíz az épület alsó lábazati részeibe behatolva elvizesíti azt. Ez közvetlen nagy mennyiségű vizet visz a falba, miáltal erősen megnöveli a falazat kifagyás veszélyét
Talajvíz és felszívódó nedvesség
A talajvíz közelsége – esetleg a falazattal való közvetlen érintkezése – erősen megnöveli a fal nedvességterhelését. További károkozás lehet a megemelkedő talajvíz által egyes talajfelszín közelében lévő szennyező forrásokból szétterített szerves szennyező anyagok falba juttatása. Így az alapfal közelébe kerülő víz a falakba a kapilláris felszívódás során nedvesség formájában a felső falazatba jut. E nedvesség önmagában is jelentős elvizesedési károkat okoz. De a vele szállított szennyező anyagok – sók – a kipárolgás helyén jelentős további károkat idéznek elő.
Páralecsapódás
Az épületek belső légterébe – padlószigetelés hiányában – a padlón keresztül, de akár a falakon keresztül is kipárolgó nedvesség bekerül. Különösen lakatlan épületekben, de lakott épületek kevésbé szellőztetett helyiségeiben e pára a hideg felületen kicsapódik, és a felületen vízcseppek formájában jelenik meg. Ez a későbbiek során a felületek penészesedéséhez is vezethet.
Épület szerkezeti okok
A felvizesedés mértéke alapvetően függ az alkalmazott falazó anyag sűrűségétől. Igen kemény, tömör kőben sokkal kisebb a vízfelszívódás. Így általában a károsodás is kisebb – vagy akár be sem következik. Nagy hézagtérfogatú falazó anyagban igen nagy mennyiségű víz tud tárolódni, ami a falazat teljes elvizesedését okozhatja. Itt a falazat kifagyás veszélye igen nagy. Vályog, vagy vert fal esetén a falazat pusztán a nagy mennyiségű víztől is károsodhat, hosszabb távon a fal szétmállik.
Balesetek, katasztrófák
Az épületeket különböző katasztrófák érhetik. Hírtelen lehulló nagy mennyiségű eső megnöveli a falba szívódó nedvesség mennyiségét. Ugyanekkor a pincéket esetleg elöntő nagy mennyiségű víz egyszeri, de jelentős terhelést jelentenek. Esetenkénti nagy szélvihar során a lesodort tető alatti fal teljesen elázhat.
Árvizek esetén szintén közvetlenül nagy mennyiségű víztömeg juthat az elöntött épületszerkezetekhez. Sőt e vízzel rengeteg szennyező szerves anyag is jut a falba.
Az épület közelében vezetett közmű vízvezeték egyszeri igen nagy mennyiségű vízzel terhelheti az épület falazatait.
A szennyvíz közmű szivárgása hosszabb idő alatt igen sok szennyező anyagot juttathat el az épület alá, mire észre veszik és elhárítják a hibát. Ez a szennyeződés később hosszú ideig képes a falakba felszívódni.
Egyéb okok
Az épületeket övező fák jelentős nedvesség kibocsátást végeznek. Ezekkel a falak túlnedvesedését idézik elő. Ennek különleges változata a falra felfuttatott növényzet, ami közvetlenül vezeti a falra a csapadékvizet. Ezek a fal felső zónájában okoznak felesleges nedvesedési károkat.
Fontos tényező az épület csapadék levezető rendszerének hibája, esetleg részleges, vagy teljes hiánya. Ez esetben az összegyűjtött csapadékvíz koncentráltan jut az épület falai alá. Szintén fontos tényező a fal felé lejtő járda, amely a csapadékvizet rávezeti a falra. Ezek a fal alsó zónájában okoznak – általában fagykárokat.